Szent László szakképző iskola TISZKSzent László szakképző iskola TISZK

A weboldalt a továbbiakban nem frissítjük !!!

fejléc kép

Fogalomtár

 Állam által elismert (OKJ) szakképesítés
Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat (a szakképesítés típusa, szintje, tanulmányi területe, szakmacsoportba sorolás, szükséges iskolai végzettség stb.), a részletes követelményeket és leírást pedig az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény-rendelet tartalmazza.

Családi pótlék
A családi pótlék olyan pénzbeli családtámogatási ellátás, melyet az állam a gyermekek nevelési és iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel biztosít. A közoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolában, szakiskolában) tanuló gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

Elágazás
A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.

Előírt iskolai előképzettség
A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.

Előírt szakmai előképzettség
Szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Előírt szakmai gyakorlat
A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Első szakképesítés
Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít.

Emelt szintű szakképesítés
Országos Képzési Jegyzékben szereplő, 54-gyel kezdődő OKJ-számú, érettségihez vagy érettségihez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. Ezeket a szakképesítéseket korábban felsőfokúnak nevezték.

Europass bizonyítvány-kiegészítő
A bizonyítvány-kiegészítő (Certificate Supplement) célja, hogy - idegen nyelven - információkat adjon az elvégzett szakképzésről, az elsajátított szakmáról, s így valósítsa meg a különböző országokban szerzett szakképesítések átláthatóságát.

Felnőttképzés
Tankötelezett koron túliak részére szervezett iskolarendszeren kívüli képzés. Célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés. Jogi szabályozás szempontjából felnőttképzésnek számít a felnőttképzést segítő szolgáltatás is. A felnőttképzésben részt vevők nincsenek a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, kapcsolatukat a felnőttképzési szerződés szabályozza.

Felsőfokú szakképzés
Olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szakközépiskolában folynak. Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak de elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később - továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet. (Korábban ezt a fajta szakképzést akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésnek, rövidítve AIFSZ-nek nevezték.)

Felzárkóztató képzés
Alapfokú végzettség hiányában is lehetőség van szakképzettség megszerzésére. Ilyen képzésbe bekapcsolódhat az, aki betöltötte a 15. életévét és nem akar tovább általános iskolába járni, de az is, aki már korábban abbahagyta az általános iskolát, viszont még nem töltötte be a nappali képzés korhatárát. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében a szakiskolában elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, így lehetőséget kap szakmai végzettség megszerzésére. Ha a tanuló az általános iskola hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, a felzárkóztató képzés egy tanévig, ha csak a hatodik évfolyamot fejezte be, két tanévig tart.

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR)
A FEOR rendszerbe foglalja a foglalkozásokat. A jelenleg érvényes FEOR 9 főcsoportot, a főcsoporton belül csoportokat, azon belül alcsoportokat tartalmaz. A rendszer alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. a munkaszerződéseknél, a statisztikáknál). A foglalkozások pontosabb meghatározására hatjegyű kódokat is szoktak alkalmazni.

Gyakorlati képzés
A gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét, a szükséges eszközök minimumát az iskolai rendszerű szakképzésben a központi program (tanterv) tartalmazza.

Iskolai rendszerű felnőttoktatás
Az iskolarendszer részeként lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai tanulmányokat nem folytattak vagy újabb igényeikhez képest alacsonyabb fokon fejezték azt be, a közoktatásban és felsőoktatásban elérhető bármely végzettséget megszerezzék. Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a nappali rendszerű oktatásnál meghatározott életkori határt betöltötte, kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatók. A felnőttoktatásban részt vevők után az iskoláknak jár állami normatív támogatás (bár kevesebb, mint a nappali képzésnél), viszont az ilyen oktatáshoz a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon térítési díjat, további szakképesítéseknél tandíjat kell fizetni. A felnőttoktatásban tanulók közül csak a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók vehetik igénybe a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait.

Iskolai rendszerű nappali képzés
Az iskolai rendszerű nappali képzésben részt vevők tanulói jogviszonyban vannak. Jár utánuk családi pótlék, az arra jogosultaknak árvaellátás. Az iskolai rendszerű képzéshez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A képzést a 23. (általános iskolában 17.) életév betöltésig be kell fejezni (pontosabban lásd a Korhatár címszót). A képzés a második szakképesítés megszerzéséig ingyenes, csak az alapszolgáltatáson túli szolgáltatásokért kérhető térítési díj.

Iskolai rendszerű nappali képzés korhatára
Nappali rendszerű iskolai oktatásban abban az évben kezdheti utoljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általános iskolai oktatás esetén a 16. életévét). Ha azonban az általános iskola első évfolyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor abban az évben kezdheti utoljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. Kitolódik a korhatár akkor is, ha a szakképzési évfolyamok száma kettőnél több.

Iskolai rendszerű szakképzés
A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.

Iskolarendszeren kívüli képzés
Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Kompetencia
Cselekvőképes tudás; azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes végzésére.

Középiskola
Érettségire felkészítő középfokú oktatási intézmény. Lehet gimnázium vagy szakközépiskola.

Középiskolai végzettség
Középiskolai végzettséget az szerez, aki sikeres érettségi vizsgát tett. Az 1974 és 1986 közötti időszakban a középiskola negyedik osztályának elvégzésével is középiskolai végzettséget lehetett szerezni. Ahol a szakképzés megkezdésének, munkakör betöltésének stb. feltétele nem az érettségi, csak a középiskola elvégzése, a jogszabályokban a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését (és nem középiskolai végzettséget) írnak elő.

Központi program (tanterv)
Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez.

Második és további szakképesítés
Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg. A támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés.

Mestervizsga
Azok a szakemberek, akik szakképzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkeznek, mestervizsgát tehetnek. Ilyen vizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Agrárkamara szervezhet. A vizsgákra önállóan vagy tanfolyamokon lehet felkészülni. Aki ilyen vizsgát tesz, használhatja a mester címet (asztalosmester, fodrászmester stb.). Ez a cím a szakmai hozzáértését bizonyítja a megrendelőknek és a hatóságoknak.

Modul
A moduláris képzési rendszert alkotó kisebb, összetartozó egységek, melyek egymásra épülnek.

Moduláris képzés
A modul rendszerű képzés során az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre, modulokra van szétbontva, melyek egymásra épülnek. Előnye a tantárgyival szemben az, hogy megkönnyíti a szakmák közötti átjárhatóságot, valamint lehetőséget teremt a szakképzésből történő folyamatos ki- és belépésre mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben. Ez azt jelenti, hogy néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevők rész-szakképesítést is kaphatnak, visszalépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez juthatnak.

Moduláris rendszer
Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

Oktatás munkarendje
Az iskolai oktatás folyhat a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendje, vagy sajátos munkarend szerint. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történő felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - a nappali oktatásban kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát, nappali oktatás, ötven százalékát, esti oktatás, tíz százalékát, levelező oktatás munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, illetve, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.

Országos Képzési Jegyzék
Az állam által elismert szakképesítéseket és legfontosabb adataikat tartalmazó jegyzék.


Ráépülés
A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

Rész-szakképesítés
Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

Speciális szakiskola
A többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettő.

Szakiskola
Olyan középfokú oktatási intézmény, ahol az iskolai rendszerű szakképzésben olyanok is részt vehetnek, akik nem rendelkeznek érettségivel. A 9-10. évfolyamon közismereti képzés is folyik, de emellett nagy hangsúlyt kap a pályaorientáció, később pedig a szakmai előkészítés és a szakmai alapozás. A 10. évfolyam elvégzése, illetve a tanköteles kor betöltése után lehet elkezdeni a szakképző évfolyamokon a szakmai vizsgára való felkészülést.

Szakképesítés azonosító száma
Az új OKJ-ban az azonosító szám 15 számjegyből áll. Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintjét, a 3-5. a szakképesítés tanulmányi területét, a 6-7. az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát, a 8. az alap-szakképesítést, a 9. a rész-szakképesítést, a 10. az elágazást, a 11. a ráépülést, a 12-13. a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintjét, végül a 14-15. számjegy az azonos szintű részszakképesítés, elágazás és ráépülés sorszámát jelzi.

Szakképesítés szintje
Az OKJ-szám 1-2. számjegye.

Szakképesítés tanulmányi területe
Az OKJ-szám 3-5. számjegye. Fő csoportok: 1.) oktatás; 2.) Humán tudományok és művészetek; 3.) Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések; 4.) Matematika, számítástechnika és egyéb természettudományos képzések; 5.) Műszaki, ipari és építőipari képzések; 6.) Mezőgazdaság; 7.) Egészségügyi és szociális gondoskodás; 8.) Szolgáltatások.

Szakképesítések köre
Az új OKJ-ban alap-, rész-, ráépülő szakképesítések és elágazások szerepelnek.

Szakképzés megkezdésének életkori feltétele
Az iskolai rendszerű szakképzésbe (a művészeti képzés kivételével) legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben.

Szakképzésben való részvétel feltételei
Az Országos Képzési Jegyzék, illetve az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a szakképzésben való részvétel iskolai végzettség, szakmai előképzettség szerinti és egyéb feltételeit.

Szakképzési évfolyam
A szakképző iskolák (szakiskola, szakközépiskola) szakképzési évfolyamain az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések szakmai vizsgájára való felkészítés folyik, a szakképesítés központi programjában meghatározott feltételek szerint.

Szakközépiskola
Olyan középiskola, ahol a 9-12. évfolyamon közismereti, az érettségire felkészítő képzés folyik. Emellett az első két évben szakmai orientációs, a második két évben pedig szakmai alapozó tantárgyakat is tanítanak. A tanulmányok befejeztével az érettségi megszerzését követően kezdődik a szakmai képzés, mely után a tanult szakmából szakmai vizsga tehető.

Szakmacsoport
Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja: 1. Egészségügy, 2. Szociális szolgáltatások, 3. Oktatás, 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció, 5. Gépészet, 6. Elektrotechnika- elektronika, 7. Informatika, 8. Vegyipar, 9. Építészet, 10. Könnyűipar, 11. Faipar, 12. Nyomdaipar, 13. Közlekedés, 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás, 15. Közgazdaság, 16. Ügyvitel, 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, 18. Vendéglátás-idegenforgalom, 19. Egyéb szolgáltatások, 20. Mezőgazdaság, 21. Élelmiszeripar

Szakmacsoportos alapozó oktatás (szakközépiskolák 11-12. évfolyam)
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

Szakmai alapképzés
A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul.

Szakmai alapozás, előkészítés
Szakközépiskolában (11-12. osztály), ill. szakiskolában (9-10. osztály) az érettségiig, ill. az alapvizsgáig nem folyhat szakképzés, csak szakmai alapozó, előkészítő, orientáló képzés.

Szakmai alapozó oktatás (szakiskolákban)
A szakiskolák 10. évfolyamán max. a képzési idő 40 %-ában a szakképzésbe való bekapcsolódást előkészítő elméleti és gyakorlati képzés folyhat.

Szakmai egészségi alkalmasság
Egyes szakképesítések megszerzését, illetve a képzésben való részvételt a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó jogszabály egészségi alkalmassághoz kötheti. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A közismereti (9.) évfolyamra való felvétel nem köthető egészségügyi és pályaalkalmassághoz.

Szakmai és vizsgakövetelmény
A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Az adott szakképesítésre való felkészítés, illetve a szakmai vizsga feltétele az SZVK rendelet megjelenése. Tartalmazza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének lehetőségét.

Szakmai orientáció (szakközépiskolák 9-10. évfolyam)
A tanulók pályaválasztását segíti elő egy vagy több szakterület tevékenységformáinak, technológiáinak megismerésével a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási, valamint az agrár szakterületeken. A szakmai orientáció elméleti és gyakorlati tevékenységekből áll, és lehetőséget biztosít, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a különböző szakterületeken.

Szakmai vizsga
Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga.

Szintvizsga (gyakorlati)
A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgát szervez.

Tankötelezettség
Az az időszak, ameddig kötelező iskolába járni. Jelenleg általában 6-18. életévig tart, de akik 1998 előtt kezdtek általános iskolába járni (tehát akik - ha nem ismételtek évet - 2005-ban fejeziték be a nyolcadik osztályt), azok csak 16 éves korig tankötelesek. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik (1997 után kezdők esetén 20.) életévét betölti. A tankötelezettség általános iskolában, ötödik évfolyamtól kezdődően gimnáziumban, a kilencedik évfolyamtól kezdődően szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető, iskolába járással vagy magántanulóként. Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A tankötelezettség kezdete későbbi lehet, ha a gyermek még nem érte el az iskolába járáshoz szükséges fejlettséget.

Tanulmányi szerződés
A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet munkavállalójával. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetve a képzettség megszerzése után a munkáltatóval munkaviszonyát meghatározott ideig fenntartja.

Tanulói jogviszony
A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre és az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a tanulói névsorból való törlésének napjáig tart. A képzés befejezése esetén a tanulói jogviszony a vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg.

Térítési díj a közoktatásban
Térítési díj fizetendő az oktatásért az alapfokú művészetoktatási intézményben, a nappali oktatási formában történő második szakképesítésre való felkészüléskor, középfokú iskolában a 11. évfolyamtól kezdődően a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor.

Térségi Integrált Szakképző Központ
Szakképző iskolák, esetleg felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények társulása szakképzési feladatok összehangoltan történő ellátására.

 

Belépés, Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés

Szavazás

Hogy tetszik az új honlap?

40db Tetszik! Sokkal jobb mint az előző!
12db Jobb mint a régi, de lehetne jobb!
7db A régi jobb volt!
22db Egyáltalán nem tetszik!
 

Program naptár

hátra előre 2017 november

2017-11-01

01 02 03 04 05
06 07 08 09 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30
SNW Systems 5.2
Tehetségpont
intranet.szltiszk.hu
NFU

OM azonosító: 200914

TISZK nyilvántartásba vételi szám: RT01-003/2008.

Felnőttképzési akkreditációs szám: 21173-2007

Akkreditációs lajstromszám: AL-1749

Térségi Integrált Szakképző Központ | Cím: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 2-14. | E-mail: tiszk@szltiszk.hu

2163929 látogató tekintette eddig meg az oldalt.